Tanácsok

Néhány tény…


A tűzifa

A tűzifa előállítása és használata során minimális környezetterhelés keletkezik. Ez csupán a kitermelés, szállítás és néhány szerves vegyület felszabadulásának rovására írható. A minimális kockázat ellenére a tűzifa termelés és felhasználás hátránya a nagy munkaerőigény. A fa évről-évre újratermelődik, amennyiben a felhasználás és növekedés egyensúlya fennáll, megújuló energiaforrásként kedvezően hasznosítható. A fák ugyanannyi széndioxidot kötnek meg a levegőből, mint amennyi az eltüzelés folytán a légkörbe bekerül, ezért a körfolyamat CO2 semleges.

Rablógazdálkodás esetén több a fakitermelés, mint a természetes növekedés vagy telepítés, melyből az egyensúly felborulása mellett más természeti károk is keletkeznek.


A tűzifa tulajdonságai

A fa kivágádakor annak víztartalma még igen magas a fa tömegének kb. 50%-a körül van. Nagyjából egy év alatt szárad a fa természetes körülmények között légszáraz állapotúra. A légszáraz fa még mindíg 15-20% vizet tartalmaz. A fa vásárlásakor érdemesebb köbméterben megállapodni, mert az űrmérték kevésbé víztartalom függő, mint a fa tömege. A fa eltüzelésekor érdemes odafigyelni annak víztartalmára, mert ha túl sok a fában a víz, akkor nagyon lecsökken a tüzelés hatékonysága. Az égés során a fából elpárolgó víz ugyanis hőt von el, így fából elgőzölögtetett víz nagy energiát emészt fel, ez már komoly energiaveszteség. Amellett, hogy a nedves fa tüzelése gazdaságtalan, még az égés is máshogy zajlik le. Az égéstérben a tökéletlen égés következtében az értékes fagázok eltávoznak a kéményen át vagy bekormolják a kéményt. A bekormolt és eltömődött kémény szennyezi a levegőt és további veszélyforrásokat is rejteget.


A felmelegített fa 100 °C fölött gázokat kezd kibocsátani, és ezek 220–290 °C között nyílt láng hatására lángra lobbannak, de az anyag tartósan még nem ég. 350–470 °C között a távozó gázok már külső láng nélkül is meggyulladnak: ez a gyulladási pont. Az égés folyamán a hőmérséklet folyamatosan nő, tartós fatüzelésnél 800–1100 °C-ig.[5] A száraz fa fűtőértéke (14–16 MJ/kg) mintegy fele a kőszénének, de mivel kénmentes, a környezetet kevésbé károsítja. A fa megújuló, de legalábbis megújítható energiaforrás.


…és pár jótanács


Ősszel és kora tavasszal amikor a nappalok már enyhék az éjszakák viszont még lehűtik a házat, szeretnénk begyújtani délután a cserépkályhába, hogy estére jó meleg legyen.Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a füst visszaömlik a helyiségbe. Ennek oka, hogy a kémény jelzi a hőmérséklet különbözetet, hiszen a huzat iránya mutatja merre van hidegebb, arra távozik a füst. Akár csak egy fokkal is hidegebb a lakás mint a kinti levegő negatív légáramlat alakul ki. Az átmeneti szezonban próbáljunk olyan napszakot választani első begyújtásra amikor a lakás pár fokkal melegebb, mint a kinti hőmérséklet. Hasonló jelenséget idéz elő az is, ha a napsütötte tetőcserepek fölött kis hőpárnácska keletkezik, amely nem engedi a lakásból kifelé irányuló kéményhuzat kialakulását. Rontó tényezők lehetnek, vizes, nyersfa. A fa csak egy bizonyos magas hőfokon ég el tökéletesen,ha a tűztérben valami miatt ez a hőmérséklet nem alakul ki, tökéletlen lesz az égés és elégetlen alkotórészek távoznak el a füstgázokkal. A száraz tűzifa fűtőértéke: 3400 kcal/kg.


A kályha begyújtása csak akkor okoz nehézséget, ha nincs huzat. Ilyenkor papírral és gyújtóssal indítsuk meg a füstáramlást. A nehezen gyúló tűzre szigorúan tilos petróleumot vagy benzint önteni, életveszélyes lehet! A cserépkályhában csak a típusának, ill. szerkezetének megfelelő tüzelőfajtát használjunk.Ettől eltérni nem tanácsos, mert a kályhában kárt teszünk. A tüzelés minimális léghuzattal történjék. Az égést a kályhaajtókkal és a légtolókkal szabályozzuk. A kályhaajtókat csak akkor zárjuk le, ha a fa parázzsá égett, az átizzott szén hamuvá kezd válni,és a lángképződés megszűnt. Ha a kályhát nem időben zárjuk le, romlik a tüzelés hatásfoka. A cserépkályha ajtaját mindig jól zárjuk, különben a kályha veszít tárolt melegéből, gyorsan kihűl. A kályhaajtók peremét befűtés előtt feltétlenül tisztítsuk meg, nehogy hamu maradjon rajta, mert akkor az ajtó rosszul záródik. A kályhában ne tüzeljünk állandóan és túlzott mértékben. A nagy hőleadás következtében a kályha hirtelen kitágul, fugái szétnyílnak, a kályhát át kell rakatni. A nagy hidegben inkább fűtsünk be naponta kétszer.